Nem találtam hiteles statisztikát, de egy oldal szerint a magyarok 91 százalékának van saját ingatlana, amivel talán világelsők vagyunk. Az albérlet vagy saját lakás vitáról sokat lehet olvasni, itt például a közgazdasági hatásait. Ez viszont egy pénzügyi blog, ezért a pénzügyi hatásait nézzük meg egy hitelből vásárolt ingatlannak.

Az ingatlan vásárlás talán a legnagyobb anyagi jellegű döntése egy családnak, mellette valószínűleg az egyetlen befektetése is. Ezért is nagyon fontos, hogy kössünk megfelelő lakásbiztosítást, mert pillanatok alatt el tud szállni a család összes vagyona. Mint befektetés, most sokat lehet hallani az előnyeiről, mert az árak és a jegybanki alapkamat is alacsonyan vannak. Nézzük meg egy kicsit leegyszerűsítve, tényleg megéri-e egy ingatlan vásárlása hitelből.

Jelenleg forint hitel esetén egy törvény miatt egy ingatlan maximum 75 százalékig terhelhető, vagyis 25 százalék önerőre szükség van, a gyakorlatban a bankok még kevésbé engedik leterhelni az ingatlant. Kiskapu itt is van, ha vonunk be pótfedezetet, akkor nincs szükségünk önerőre, igaz, ezt nem sokan tehetik meg.

A példámhoz 50 nm-es zuglói ingatlanokat vizsgáltam. Egy társasházi, nem panel, jó állapotú lakást kb. 13 millióért tudunk vásárolni, míg kb. 65.000 Ft-ért kivenni. A példához ezt a két számot veszem. Tegyük fel, vásárlás esetén van 25 százalék önerőnk, így 9.750.000 Ft hitelre lesz szükségünk, ezt felvesszük 15 évre. A bankracio.hu szerint ebben az esetben a Raiffeisen bank ajánlata a legkedvezőbb, havi 83.652 Ft a törlesztőnk, a kamat 6,26 százalék. Összesen 15.057.338 Ft-ot kell visszafizetnünk.

Tegyük fel, hogy hitel helyett lakást bérlünk, és az albérleti díj és a törlesztőrészlet közötti 18.652 Ft-ot és az önerőt (3.250.000 Ft) befektetjük ugyanúgy 15 évig. Természetesen az albérleti díj nem lesz fix 15 éven át, annyira nem, hogy évi 3 százalékos emelkedést feltételezve az időszak végén már 101.267 Ft-ot kell fizetni. A 9. év után előzi meg az albérleti díj a törlesztőrészletet, hogy „igazságos” legyen a verseny, a 9. évtől a 83.652 Ft feletti összeget a megtakarításból fedezzük.

A befektetésünknél 3 százalékos évi reálhozamot és szintén 3 százalékos inflációt feltételezve, 15 év múlva az önerőből durván 7.788.814 Ft lesz. A 9. év végére, a havi megtakarításunkból kb. 1.431.971 Ft gyűlik össze, viszont az albérleti díj emelkedése miatt a 15. év végére 946.405 Ft-ra apad (itt is éves 3 százalékos reálhozammal, és 3 százalékos inflációval számoltam). Így van kb. 8.735.000 Ft megtakarításunk.

Mit látunk? Jelen gazdasági körülmények között a várakozások szerint megérheti hitelből ingatlant vásárolni. De mielőtt rohannánk a bankhoz a kölcsönért, gondoljunk át pár dolgot:

•          Két évvel ezelőtt pont az ellenkezőjét tanácsoltam volna, mert akkor egy forinthitel kamata majdnem a duplája volt a jelenleginek, piaci kamatozással majdnem 140.000 Ft lett volna a havi törlesztőrészlet (12% kamat), ez esetben a megtakarítás+albérlet verzió magasan nyert volna. Viszont kamatkockázat forint hitelek esetén is van! 15 év hosszú, nem tudja senki sem megmondani, hogy a jegybanki alapkamat meddig marad ilyen alacsony. Ha emelkedik, akkor a törlesztő is emelkedik! Láthatjuk, hogy 5-6 százalékpontos emelkedés mekkora törlesztőrészlet emelkedéssel jár. Egy forint hitel sem biztonságos, sokan ebben a tévhitben élnek.
•          15 év alatt ki tudja garantálni, hogy nem lesz beteg, vagy tartósan munkanélküli? Ez esetben, ha nem tudjuk fizetni a törlesztőt, súlyos következményekkel járhat. Az albérletből pedig könnyebben ki tudunk költözni egy rokonhoz vagy baráthoz egy rövidebb időre.
•          Újra a hosszú futamidő: biztos, hogy ennyi ideig ugyanabban az ingatlanba akarunk élni? Gyerek születhet, akkor kicsi lesz a lakás, ha elköltözik, akkor pedig nagy. Munkát vállalni is nehezebben tudunk egy másik városban.
•          A saját lakásra jóval többet kell költeni.

Ha hitelt szeretnénk felvenni, jól gondoljuk át, hogy mit is tudunk bevállalni. Gondoljuk át a legrosszabb szituációt. Ne akkora törlesztőt vállaljunk be, amit ma fizetni tudunk, készüljünk fel a kamatkockázatra, ne járjunk úgy, mint a devizahitelesek. Minden eset más, kérjük ki akár több hozzáértő szakember segítségét. Ha befektető szemmel nézzük, akkor ez egy kockázatos befektetés.

Amit tanácsolni tudok: akkor vágjanak bele a lakásvásárlásba hitelből, ha van elég önerejük, ez minél több, annál jobb, minimum 40-50 százalék az ideális. 15 évnél hosszabb futamidővel ne számoljanak, hosszabb hitelt ne vegyenek fel. A kockázat miatt pedig hagyjanak mozgásteret egy akár 30 százalékos törlesztőrészlet emelkedésnek.

A fenti számolás nem teljesen pontos, illetve ideális és változatlan piaci körülményekkel számol!

Nem véletlenül a lakásbiztosításokról írok elsőként a blogomon. Ha valaki nem hajléktalan, akkor lakik valahol, Magyarországon ez általában egy saját lakást és nem albérletet jelent. A magyarországi lakóingatlanok közel 70 százaléka rendelkezik valamilyen lakásbiztosítással a Biztosítási Szemle szerint. Ez az arány még messze van a tökéletestől, de nem rossz.

Viszont ha jobban megvizsgáljuk a piacot, akkor azt láthatjuk. hogy a szerződések nagy része régi, elavult, rosszul megkötött és nem nyújt megfelelő fedezetet. A kötvény valószínűleg akkor kerül elő, amikor kár történik, ilyenkor a biztosító nem fizet, vagy nem eleget, az ügyfél pedig átverve érzi magát, az anyagi kárt pedig elkönyvelheti. Ki a felelős ilyenkor?

Ki kell mondani, hogy sok esetben az ügyfél is felelős. Ha elhanyagolta, nem érdekelte évekig a szerződés, megkötésekor nem volt figyelmes, akkor nem szabad felmenteni. Egy biztosítónak a legjobb reklám, ha fizet. Akármennyire is hihetetlennek tűnik (főleg azoknak, akik kerültek már hasonló helyzetbe), ha jogos, fizetnek. Természetesen vannak kivételek, vannak jobb és rosszabb biztosítók, egyáltalán nem akarom őket védeni, nem szorulnak rá.

Viszont a legtöbb esetben az ügynök, a tanácsadó a hibás. Nincs meg a megfelelő szakértelme, nem tudja, pontosan hogyan is kell megkötni, vagy a jutaléka érdekli csak. A következőkben bemutatom, mire figyeljünk oda egy lakásbiztosításnál.

Biztosítási összeg: a legtöbb hiba forrása. Nagyon fontos, hogy nem a forgalmi érték szerint kell biztosítani az ingatlant, hanem újjáépítési értéken. Egy nagyon szélsőséges példa: ugyanaz az ingatlant a Rózsadombon és Ózdon is ugyanarra az értékre szükséges biztosítani! Miért fontos ez? Ha alul van biztosítva az ingatlan, akkor nem fog eleget fizetni a biztosító. Az alulbiztosítás következménye ún. pro-rata-, vagy aránylagos kártérítés, azaz a biztosító a tényleges kártérítést olyan arányban állapítja meg, ahogy a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeg aránylik a vagyontárgy tényleges értékéhez. Túlbiztosítás esetén pedig hiába fizetünk magasabb díjat, a biztosító csak annyit fizet, amennyit valójában ér. Hogy kerülhető ki? A legtöbb biztosító felajánl egy összeget, amit ha elfogadunk, nem vizsgál alul- és túlbiztosítást. Ha úgy gondoljuk, hogy a mi ingatlanunk többet ér (mert különleges csempe van stb.), akkor emeljük meg nyugodtan, alá viszont nem ajánlom, hogy menjünk.

Ingóság: ezt sokan alulértékelik, és alacsony összeget állítanak be. Gondolja végig, ha leégne a háza, és újra meg kell vennie mindent, ruhákat, cipőket, elektronikai eszközöket, bútorokat, mennyiből tudná pótolni. Ugye, hogy nem is olyan kevés? Itt is ajánlott elfogadni a biztosító által ajánlott összeget.

Feltételek, betörés: nem kell feltétlenül elolvasni a teljes ajánlatot, mert sok benne a rizsa és nem is feltétlenül érti meg egy laikus. Azokat az oldalakat viszont mindenképpen nézzük meg, ahol a szükséges biztonsági előírásokat írják. Ne egy betörés után jöjjünk rá, hogy a biztosítónk legalább 3 ponton záródó ajtót kér, és egy heveder zárat fel kellett volna szerelni.

Kiegészítők: általában felesleges hülyeségek, semmit sem érnek, csak a biztosítási díj (és az ügynöki jutalék) emelkedik vele. Gyakori az olyan baleseti kiegészítő biztosítás, ahol magasabb a biztosítási díj, mint a csonttörésért járó biztosítási összeg. Nézzük meg, hogy tényleg megéri-e a kiegészítő biztosítás, szükségünk van-e rá, vagy nem éri-e meg jobban külön terméket kötni rá.

Társasházi biztosítás: ha van a társasháznak biztosítása, akkor felesleges kötnünk egy újat, mert a túlbiztosítás esete áll fen. Ilyenkor csak az ingóságokat kell külön biztosítani. Általában javasolt ott kötni, ahol a társasház is biztosítva van.

Felülvizsgálás: 3-4 évente ajánlott cserélni vagy aktualizálni a lakásbiztosítást, a változó piaci körülmények miatt.

Az élet számos területén igaz, a pénzügyi piacon kiemelten, hogy a minőségi szolgáltatásnak ára van. Ne spóroljunk havi pár száz forintot fontos tételeken. Viszont nem mindig a drágább a jobb. Azt a terméket keressük, ahol a lehető legtöbb (szükséges) szolgáltatást kapjuk a legjobb áron. Később fogok arról is írni, hogy online kössük-e, esetleg tanácsadóval, és ha utóbbival, akkor milyet keressünk.

Üdvözlöm a blogomon!

Az oldal célja, hogy a mindannyiunk életét erősen befolyásoló pénzügyi világban irányt mutasson. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy millió hasonló oldal, blog van még ezen kívül is, viszont még mindig nem találtam olyan független oldalt, ahol az író elfogultság nélkül próbál tanácsokat adni az olvasóinak. Nagyon sokszor csak ügyfélszerzésre használják az ehhez hasonló blogokat, illetve nem tudnak elszakadni az általuk értékesített termékektől.

A blogot névtelenül szerkesztem. Pénzügyi területen dolgozom, pénzügyi diplomám van. Azt, hogy hol dolgozom, milyen pozícióban, direkt nem írom le. Nem ügyfélszerzésre használom, nem termékeket fogok ajánlani, értékesíteni.

A célom, hogy bizonyos területeket bemutassak. Ha hoznak egy pénzügyi döntést, szeretnék benne segíteni. Egy hitelfelvétel, egy gyermekvállalás, de akár egy utasbiztosítás is egy olyan súlyos döntés, ahol milliókról is döntünk. Viszont az ehhez szükséges tudást nem tanítják az iskolákban, pénzügyi kultúráról nem tudunk beszélni Hazánkban. A reklámok, a bankárok, biztosítási ügynökök, vagy pénzügyi tanácsadók ezt gyakran kihasználják, amivel anyagi károkat okoznak az ügyfeleiknek.

Nagyon sok témának lesz aktuálpolitikai vonzata, ilyenkor a véleményem az egyik, vagy a másik oldal nézeteivel megegyezhet. De ez nem egy politikai blog, sőt, ellenkező célt szolgál. A politika egy témát csak azért kap fel, hogy a népszerűséget szerezzen. Ezt tartom az egyik legkárosabb tényezőnek a pénzügy világában (is): demagóg szólamok alapján alkotnak sokan véleményt, vagy hoznak nagyon súlyos döntéseket. Kérem a kommentelőket is, a politikát mellőzzük az oldalon!

Nem vagyok újságíró, ezért az előforduló stilisztikai, vagy helyesírási hibákért elnézést kérek, próbálom kerülni őket. Az építő kritikát szívesen meghallgatom.

Köszönöm, hogy elolvasta ezeket a sorokat! Remélem sok hasznos tanácsot olvas majd a blogomon!